• 2024-02-28
• Tour de Hongrie

Merre tart a karaván útja? – 99 év útvonalai számokban

Tudtátok, hogy mikor járt utoljára Erdélyben a Tour? És hogy hány hegyi befutón járt a mezőny? Melyik volt a legnehezebb körverseny? Március 5-én hivatalosan is lehull a lepel a 45. Tour de Hongrie útvonaláról, melynek apropóján összegyűjtöttünk néhány érdekességet az eddigi negyvennégy kiadásról.

Városról városra

A Tour de Hongrie csaknem egy évszázados történelme 77 különböző rajt- és célvárost számlál. A verseny leggyakoribb házigazdája természetesen a főváros: Budapest 78 alkalommal fogadta a karavánt. A sorban a második helyet a Bükk közelsége miatt jól bejáratott rajt- és célváros, Miskolc foglalja el (33), majd egy másik északi központ, Gyöngyös (26) következik. A hevesi településen 12 alkalommal a belváros, ugyanennyiszer a Kékestető csúcsa, kétszer pedig Mátraháza fogadta a kerekeseket. A lista első öt helyezettje közé Debrecen (25) és Szombathely (23) fér még oda.

A Tour de Hongrie eddigi rajt- és célvárosai

Megyei bontásban továbbra is Budapest tanyázik az első helyen, ám Borsod-Abaúj-Zemplén ebben a statisztikában igencsak megközelíti (67). Szintén gyakori vendég a Magyar Körverseny Hevesben (42), Zalában (35) és Somogyban (34). A verseny által legritkábban érintett megyék Komáron-Esztergom (4), Nógrád (5) és Tolna (6). A régiókat vizsgálva Közép-Magyarországot (88) már letaszítja a trónról Észak-Magyarország (114), és Nyugat-Dunántúl sem marad el sokkal tőle (84).

A verseny eddig négy alkalommal járt hazánk jelenlegi határain kívül. 1942-ben és 1943-ban a második bécsi döntést követően Észak-Erdély visszacsatolt területeire vezetett a karaván útja. A politikai célzatú döntésnek köszönhetően a mezőny két év alatt háromszor is megmászta a Király-hágót, miközben Nagyvárad és Kolozsvár is rajtok és befutók helyszíne lett. Ezt követően egészen 2007-ig kellett várni a következő külföldi kiruccanásra: július 26-án a szlovákiai Újhely városából indult a mezőny, hogy aztán Kassában érjen célba a hazai versenyző, Robert Nagy vezetésével. Egy évvel később újból megismétlődött az Újhely – Kassa szakasz, ekkor a Milram utánpótlásversenyzője, a német Mitja Schlüter győzött.

Kassa a verseny történetének legészakibb, Kolozsvár pedig a legkeletibb helyszínének számít, a másik két rekord azonban határokon belül maradt. Legnyugatibb rajthelyszínünk, Szentgotthárd tavaly debütált a Tour de Hongrie-n, a déli csúcstartó pedig Pécs, ahol már 20 alkalommal is megfordult a verseny.

A 2021-es Tour de Hongrie utolsó szakasza Budapesten

Nagy Rajtok, még nagyobb finálék

A Nagy Rajtok sorát Budapest vezeti: eddig 26 alkalommal indult innen a Körverseny. Egészen 1963-ig minden Tour Budapestről rajtolt – ekkor Szombathely törte meg a hegemóniát. Bár a főváros előnye számszerűleg óriási, utoljára 25 éve, 1998-ban indult az ország szívéből a verseny. A Nagy Rajtok sorában egyébként Szombathely és Veszprém a második négy-négy indulással; Siófokon háromszor, Nagykanizsán, Miskolcon, Gyömrőn, Gyomaendrődön, Esztergomban, Csákváron és Szentgotthárdon egyszer-egyszer kezdődtek a Magyar Körverseny küzdelmei. A műfajokat tekintve a verseny harmincegy alkalommal indult mezőnyszakasszal, kilencszer egyéni prológgal, háromszor csapatidőfutammal, egyszer pedig kritériummal.

Budapesti rajt az 1956-os Tour de Hongrie-n

1942-ig nemcsak Budapestről indult, de ide is érkezett minden Tour de Hongrie – a sor ekkor Nagyváraddal, majd Kolozsvárral folytatódott. A verseny az 1950-es évekre visszatért a budapesti finálékhoz, majd két szombathelyi kitérőt leszámítva ki is tartott mellettük 2006-ig. Harminchárom budapesti befutó mellett a verseny kétszer zárult Szombathelyen, Miskolcon és a Kékestetőn, egyszer-egyszer pedig Nagyváradon, Kolozsváron, Bükkszentkereszten, Kazincbarcikán és Székesfehérváron. Érdekesség, hogy mindössze egyszer végződött időfutammal a Tour de Hongrie: 2006-ban Szekeres Csaba győzött a bükkszentkereszti hegyi egyenkéntin.

Az első hegyi befutó a Kékesen (2001)

Csúcstámadás

Bár hazánk igencsak limitált erőforrásokkal rendelkezik a potenciális hegyi befutók terén, a mai napig összesen 21 alkalommal zárult egy-egy Tour-etap kategorizált emelkedő tetején. A csúcstartó ebben a műfajban természetesen hazánk legmagasabb hegye és egyben legnehezebb bringás útja, a Kékestető, melyre először 2001-ben tekertek fel a résztvevők. Az északi és déli oldaláról is használt emelkedő már tizenkétszer keserítette meg a kerékpárosok dolgát, és minden alkalommal kulcsfontosságú szerepet tölt be az összetett alakulásában.

Egy másik gyakran használt kaptató Bükkszentkeresztre vezet: bár az utóbbi években miskolci befutóval kötötték össze a hegyet, korábban célhelyszínként is szolgált a település. Utoljára az osztrák Ferdinand Brückner győzött itt 2008-ban. A Bükkben Répáshuta is adott már otthont egy szakasz finisének: 1993-ban Dietmar Müller győzött az ide vezető hegyi időfutamon. 2023-ban két új emelkedő is debütált a versenyen: a pécsi Bárány út, illetve Dobogókő.

Szakaszrajt Fertődön, az Eszterházy-kastély előtt (2016)

Tornasorba!

Az imént említett Répáshuta egy másik szempontból is különleges: 425 lakosával ez a legkisebb önálló település, mely valaha rajt- vagy célvárosként funkcionált a Tour de Hongrie-n. A sorban a második helyezetthez sem kell messzire utaznunk: az alig 700 lelket számláló Bükkszék 2008-ban rajt és befutó helyszíne is volt. Rajtuk kívül mindössze nyolc települést találunk, mely 5000 főnél alacsonyabb népességgel is kiinduló pontja vagy célállomása tudott lenni a versenynek: ezek Újhely, Kömlőd, Bükkszentkereszt, Balatonkeresztúr, Balatonföldvár, Fertőd, Felsőtárkány és Pilisszentkereszt.

A legnagyobb lakossággal rendelkező rajthelyszín természetesen Budapest a maga másfél milliót is meghaladó lélekszámával. Az ország tíz legnépesebb városa egytől egyig fogadta már a Tour de Hongrie mezőnyét – az első húsz helyezettből mindössze Érd helye üres a Tour térképén.

Az 1962-es Tour de Hongrie útvonala

Út az Egyenlítő körül

Ha valaki a Tour de Hongrie történetének összes kiadását teljesítette volna, már 37.957 kilométer lenne a lábában. Ez a távolság alig 2000 kilométerrel rövidebb az Egyenlítőnél! A teljes össztáv még ennél is hosszabb lehetne, ha bizonyos etapok nem kerülnek törlésre vagy módosításra rendkívüli körülmények miatt. 2017-ben például apokaliptikus időjárás sújtotta a mezőnyt Keszthely és Zalaegerszeg között, így az etapot félbeszakították, és törölték a versenyből. Az utolsó rövidítésért még ennyit sem kell visszaugranunk az időben: a 2023-as záróetapon szintén az időjárás szólt közbe, a csapatok kérésére a szervezők neutralizálták a versenyt, a távot pedig 150 kilométerről 75-re redukálták. 

A Tour leghosszabb kiadására 1962-ben került sor: a kilenc szakaszos verseny összesen 1393 kilométert számlált! Ez egy átlagos Tour de Hongrie távjának (863 km) több mint másfélszerese. A Magyar Körverseny legrövidebb kiadása ehhez képest mindössze 471 kilométert számlált 1943-ban. Ekkor csupán három szakaszt rendeztek, az utolsó ráadásul egy 65 kilométeres kritérium volt Kolozsvár belvárosában, melynek eredményét utólag törölni kellett a lekörözéseket illető bírói tévedések miatt.

A Tour de Hongrie történetében 255 etapot rendeztek eddig, vagyis egy átlagos verseny 5,8 szakasz hosszúságú. A legtöbb etapot 1994-ben rendezték: a tízszakaszos viadal végén Wolfgang Kotzmann ünnepelhetett. Az elmúlt négy évben egyaránt ötnaposként jegyezték a Tour de Hongrie-t, 2019-ben ugyanakkor hat nap alatt hét eredményt is hirdettek: 2019. június 14-én délelőtt Lovassy Krisztián győzött a 3a szakaszon Tiszafüreden, majd délután Alois Kankovsky ünnepelhetett a 3b etap végén Hajdúszoboszlón.

A Magyar Kerékpáros Körverseny legrövidebb etapjai a prológok – a csúcsot a 2016-os és 2017-es szombathelyi egyenkéntik tartják egy kilométeres távjukkal. A skála másik végén az 1942-es nyitány szerepel: a maratoni, 280 kilométeres Budapest – Nagyvárad szakasz végén Nótás Károly diadalmaskodott. Ez csaknem kétszerese egy átlagos Tour de Hongrie-szakasz hosszának (149 km). Utóbbi statisztika évenkénti alakulását figyelembe véve az 1935-ös Tour de Hongrie tekinthető minden idők legnehezebbjének: egy-egy etap ekkor átlagosan 207 kilométer hosszúra nyúlt.

A 45. Tour de Hongrie útvonalbemutató gálájára 2024. március 5-én, 17 órától kerül sor. Az eseményt az M4 Sport élőben közvetíti